Hat mit mondjak.. visszaerni a nyaralasbol nem volt jo kicsit sem. Masnap dolgozni es eszrevenni, hogy semmi nem olyan, mint ahogy hagytad, elegge lehangolo. Foleg, hogy senki nem probal meg valaszolni a kerdeseidre - es a senki alatt foleg az office managert ertem, akinek pedig tajekoztatnia…

Már el sem hiszem, hogy július második hete van! Csak úgy repül az idő - én meg kések a beszámolóimmal rendre. Pedig ez nekem kell, hogy emlékezhessek minden jóra-rosszra, apróságra, amikor majd elmegyek innen - ami, remélem, valami újnak, és sokkal-sokkal az én személyiségemhez…

A következő héten erőteljesen érződött az, hogy minden, de MINDEN a wimbledoni teniszbajnokságról szól Wimbledonban. Még az edzőtermem előtt is volt műfű és székek meg füves fotelek meg minden és hatalmas kivetítő, hogy senki ne maradjon le a meccsekről. A munka.. érdekes…

Ha valaki ismer még a világon olyan emberi lényt, aki a szülinapja felé mély depressziót él át, az jelentkezzen, mert szeretném kideríteni, hogy mások hogyan élik ezt túl. Egyébként megragadnám a lehetőséget és köszönetet mondanék Michaelnek, annak az irtózatosan…

Visszajönni Londonba nem volt éppen a legfelemelőbb érzés. Végigaludtam a 2.5 órás repülést de még így sem tudtam bepótolni a kimaradt éjszakát. Az viszont remek volt, hogy South-Kensingtonban munka előtt találkoztunk Michaellel egy jóóóó nagy ölelésre és hogy kicsit…

Amikor végre felülhettem a repülőre, nem tudom miért, de nagyon-nagyon rosszul éreztem magam a bőrömben. Féltem, reszkettem, hányingerem volt, és nem azért, mert a repüléstől tartottam, hanem a sorozatos buszlekésést követően rossz helyre mentem a reptéren is (szerencsém, hogy…

Hétfőn kb. gyomorideggel mentem be dolgozni, várva arra, hogy mikor követek el egy újabb hibát, amiért Sameera megint lecseszhet. Igyekeztem szinte láthatatlan lenni, ugyanakkor minél többet megjegyezni abból, amiket olvastam, hogy legalább valamiféle eredményt tudjak felmutatni az egy…

Hétfőn viszonylag elég nagy örömmel mentem dolgozni, hiszen úgy alakulgatott minden: a lakás überkirály, a barátaim itt remekek és van egy szinte félelmetesen és hihetetlenül jó kapcsolatom, plusz mivel elkezdtem dolgozni a Wickesben teljes állásban, így a seniorrá válás is…

Hétfőn végre szabad voltam, és miután hazavergődtem az ausztrál házból, egy finom ebéd után, amit a nagymama csinált (imádom, ahogy főz, egyszerűen olyan otthonos és nagymamás..) rohantam is újra New Maldenba, csak most a saját új szobámba, hogy átfessem az egészet a lila egy…

Hétfőn együtt reggeliztünk Michaellel, majd ő elment dolgozni, én pedig megnéztem egy szobát New Maldenben, ami eléggé.. hát, lelakott volt. Volt ott mindenféle nemzetiségű ember, vagy nyolcan laktak a házban, de csak egy fürdőszoba és egy konyha volt, ami ráadásul irtózatosan…