Mielőtt elkezdenék írni a jógáról, le kell tisztáznunk, hogy mi is valójában a jóga. Az ászanák - tehát a gyakorlatsorok valójában azok, amit  a neve is mond: gyakorlatsorok, edzésforma, hogy az éppen aktuális testünk a lehető legjobb állapotában legyen. Főleg a net-korban amiben élünk, a jóga egyet jelent a kézenállással, a spárgával, a híddal, mindennel, ami jól mutat az instás képeken, általában mindenféle más magyarázat nélkül. Ez egyébként nem kritizáció, én is posztolok ászanás képeket nyilván, már eleve azért, mert örülök, hogy a testem képes olyan dolgokra is idővel, amire sosem gondoltam volna és erre büszke vagyok.

Szvámí Visnu Devananda, jógamester és híres békeaktivista így foglalta össze a jóga értelmét:

"Az egészség gazdagság, a nyugodt elme boldogság. A jóga megmutatja az ehhez vezető utat: helyes gyakorlat (ászana), szabályos lélegzés (pránajáma) megfelelő relaxáció (savászana) kifogástalan étkezés (vegetárizmus) pozitív gondolkodás (Védanta) és meditáció (dhjána). 
A jógafilozófia azt tanítja, hogy az igazi ember nem a testével azonos, hanem a halhatatlan én-nel. Erről bizonyos mértékben, szellemi fejlődésének mértéke szerint, minden ember tudatos. Tudja, hogy csak elfoglalja és használja a testet, mint egy eszközt."

A jóga kb. 5000 évvel ezelőtt alakult ki észak Indiában (még egy okkal több, hogy Rishikeshben tanuld meg a jóga alapjait a Gangesz mellett a Himalája lábánál - egyébként a jóga-sulikban tapasztalt indiai barátaim nyitnak egy új sulit, ahova az első 20 feliratkoz 20%-os kedvezményt kap, amennyiben lecsúszol erről az ajánlatról, akkor írj nekik a hello@shantiyogpeeth.com email címre és használd a kódomat, ab10 és 10%-os kedvezményt kapsz az árból). 

A Brahmanok vagyis a papok finomítottak a tanításokon és általuk lett kitalálva is, a Rig Védában már említést tesznek a jógáról és az Upanisádokban lejegyeztek minden ehhez kapcsolódó tanítást. A legismertebb könyv viszont a Kr.e. 500-ban íródott Bhagavad-gíta.

A mai jóga leginkább Patandzsali tanításain alapszanak, aki a Jóga-Szútrákban foglalta össze az addigi tanításokat. Patandzsali szerint a jógának 8 lépcsője van, ezek pedig a következők:

1. Jama (Yama): Magába foglalja mindazokat a mindennapi élethez kapcsolatos tanításokat, fogadalmat, útmutatásokat, amelyek segítségével boldogabb életet élhetünk, "az önmagát reálisan érzékelő lény természetes viselkedésmintái".
Ilyen pl. az ahimsza - erőszakmentesség, szatja - igazmondás, aszteja - őszinteség, tehát tilos lopni, másoknak kárt tenni, brahmacsarja - az energia helyes használata/szexuális önkontroll, aparigraha - nagylelkűség/nem szabad felhalmozni dolgokat és önzőnek lenni. A jóga tehát nem csak abból áll, hogy az ember X ideig izzad a matracon, csinál pár gyakorlatot, és ennyi. A jama tanításával nem csak a saját életünket tudjuk rendbetenni vagy rendbetartani, hanem a környezetünkét is.
2. Nijama (Niyama) - Mindazok a cselekedetek és feladatok, amelyek inkább a külvilág felé irányulnak.
Ilyen a szaucsa - a beszéd, a test és az elme tisztasága, szantosa - elégedettség az aktuális dolgokkal, tapasz - fegyelem és szenvedély, szvadjaja - önreflexió, illetve önmagunk és a spirituális szövegek tanulmányozása, iszvarapranidaha - önmagunk átadása a felsőbb erőknek.
A nijamák főleg azoknak az embereknek való, akik szeretnének jobban belemélyedni a jógába, főleg a személyiség fejlesztésére valók. 
3. Ászana (Asana) - egyébként maga a szó azt jelenti, hogy "ülés", leginkább arra az ülélsre gondolva, amit akkor vesz fel az ember, ha meditálni szeretne. Patandzsali szerint ennek a póznak mindig kényelmesnek és stabilnak kell lennie, hogy az ember sokáig tudjon egy helyben ülni, lehetőleg mozgás nélkül, a Hatha szövegek szerint a legjobb a lótuszpóz (Padmasana) vagy hős-póz (Virasana). Egyébként a stabilitásra és a kényelmesség elérésére minden ászanában törekedni kell, tehát nem az a lényeg, hogy pár másodpercig ki tudjon tartani valaki egy pózt, majd eldőljön,mint egy darab fa, esetleg sérüléseket is okozva magának, hanem hogy kényelmesen tudjon benne maradni és gyakorolni azt a megfelelő légzéssel együtt. 

4. Pránájámá (Pranayama) - a "prana" egyébként energiát jelent. Életerő-energia. A "yama" pedig a kontroll, tehát "légzéskontroll vagy energiakontroll". Ez az egyik legfontosabb lépcsője a jógának, ugyanis a helyes légzéssel tudjuk kontrollálni a kedvünket, a szívverést, a gondolatokat, és ez az alapja az egész létezésnek a jóga-tanítások szerint. Egy belégzéssel kezdődik az élet (mikor felsír a baba), majd egy utolsóval lesz vége. Egyébként erre nagyon jó szemléltetés az "omm" vagy "aum" hang, bár erre szeretnék bővebben kitérni, ugyanis a pranayama tanítónk egy egész órát szentelt a megmagyarázásának, és szerintem rendkívül érdekes.
Amikor idegesek vagyunk, gyorsabban, kapkodva lélegzünk, gyorsabban ver a szívünk, stb és ez az ajurvédikus tanítások szerint rengeteg betegséget okozhat a szervezetünkben (ez a mindenki által emlegetett stressz), különböző stresszhormonok termelésétől kezdve az elsavasodásig mondanak mindent. 
Lényeg a lényeg: a megfelelő légzéstechnika segít lenyugodni és ellazulni. 
5. Pratjáhára (Pratyahara) - a pratja visszavonást, az ahara pedig azt jelenti, hogy bevitel. Itt érteni kell minden érzékszervet: látást, hallást, szaglást, tapintást, stb. Tehát az érzékek visszavonása, hogy sokkal jobban tudjunk koncentrálni magára a meditációra, ahelyett, hogy arra fókuszálnánk, hogy kint dudálnak az autók, a szomszédban sír egy kisbaba, vagy hogy valaki megint odaégette a palacsintát.
6. Dháraná (Dharana) - A dháraná a fókuszált koncentrációt jelent, ergo az előző lépcső, a pratjáhára fontos alapköve, hiszen az érzékszervek visszavonása nélkül nem lehetséges magára a meditációra fókuszálni. Ilyen egyébként a TRATAK, amikor pl. egy gyertya lángjára fókuszálunk (egyébként remek tisztító meditációs technika), de ilyen az is, amikor a felhőket nézzük elmélyülten, a folyót vagy a tengert, vagy egyáltalán bármit. A manapság híres-hírhedt vizualizációs technikák is ide tartoznak.
7. Dhjána (Dhyana) - "meditatív abszorpció" vagyis amikor VALÓBAN meditálunk. Ez az az állapot, amikor annyira belefeledkezünk a meditációba, hogy teljesen megszűnik a külvilág, kb. az alváshoz hasonlatos. A könyvekben, neten fellelhető technikák segíthetnek elérni ezt a mély-meditációt, viszont amíg koncentrálnunk kell a technikák alkalmazására, mint amilyen pl. a megfelelő légzés, addig az csak dháraná, nem pedig dhjána. Amikor elszáll az a gondolat, hogy "úúúú, meditálok" és csak maga a meditáció marad. 
8. Szamádi (Samadhi) - megvilágosodás (vagy boldogság. Egyébként magyarban szerintem nincs megfelelő szavunk rá, angolban a "bliss-t" szokták használni). Azért nem jó a "boldogság" szót használni, mert ez nem az a fajta boldogság, amikor valaki folyamatosan ugrál, nevet, ficánkol és egyszerűen annyira boldog, hogy madarat lehetne fogatni vele. A szamádi az az állapot, amikor tudjuk, hogy mit tartogat számunkra az élet. Ez elég sekélyesen hangzik, viszont itt arra kell gondolni, hogy nem ítélkezünk, nem másoktól függ a boldogságunk, legyen szó anyagi javakról vagy személyekről, amikor úgy látjuk a világot, amilyen és elfogadjuk azt. Az élet része a születéstől kezdve a halálig minden, a jó ugyanúgy, mint a rossz. Ráadásul a karma résznél magyaráztam, hogy a jó nem feltétlenül jó és a rossz nem mindig rossz. 
Egyébként nagyon nehéz fenntartani ezt az állapotot, és csak pár ember tud ebben létezni. Ilyen volt Buddha például. De az átlagember életében mindig lesznek olyan pontok, amihez jobban ragaszkodik, mint mondjuk a családja, a munkája és a többi. Egy folyamatosan szamádiban létező embernek (ezt a folyamatosan fenntartott szamádit muktinak is hívjuk) adhatsz 2 millió dollárt, ugyanúgy fogja érezni magát előtte, mint utána, de akkor sem fog változni a kedve, ha elveszít 10 milliót egyik percről a másikra. Ugyanúgy nem hatja meg pl a halál sem, hiszen tudja, hogy ez csak az élet velejárója. Swami Ji, a filozófiatanárunk ilyen ember.

Patandzsali után pár száz évvel különböző jógamesterek megalkották azokat a gyakorlatsorokat, amelyek a test "megfiatalítására" és az élet meghosszabbítására törekedtek. Itt már nem csak az volt a cél, hogy elérjék a szamádit, hanem hogy az ászanák segítségével karbantartsák a testet, így jött létre a Tantra-jóga. Ezekből a test-centrikus, illetve fizikai- és spirituális gyakorlatsorokból jött létre a "minden jóga anyja", a Hatha-jóga.

Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején sok indiai jógi utazott nyugatra, ahol bemutatták a tudományukat, és szépen lassan kezdetét vette a jóga térhódítása. 

Amennyiben kíváncsi vagy pár tényre és fun-factre Indiáról, ha érdekel, hogy nekem milyen tapasztalataim vannak az országgal kapcsolatban, vagy csak hogy miért utazok, kattints a linkekre. 

Amennyiben érdekel, hogy éppen hol vagyok, kövess instán, az @agnesbenak név alatt megtalálsz.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Forrás:

- A Rishikesh Nath Yogshala 200h YTT képzésen elhangzottak, illetve:
- Jógatippek
- A jóga 8 szellemi lépcsője 
- 8 limbs of yoga explained
- History of yoga