A hetfo egesz jol indult, Hamid is vegre megerkezett, bar aznap nem lehetett meg latni az irodaban, ami jo jelnek volt tekintheto.

Nade mikor bejott, es leesett neki, hogy a ceg nem termelt annyit, amennyit o elkepzeld.. volt itt minden. Kulon megbeszeles velem es Sylviaval, ram nezett mikozben beszelt, de szerintem a fonokasszonyt hibaztatta, csak nem akarta, hogy megsertodjon, ezert nem neki, hanem "nekem" mondta el, ami abszurd, ugyanis olyan dolgokat kellett vegighallgatnom, amikrol elozoleg fogalmam sem volt, hala annak, hogy minden beerkezo informacio blokkolva lett es nem aramolt az iroda tobbi tagja fele, hogy meg inkabb fontos szemelynek tunjon az, aki tudott rola, alias...szerintem egyertelmu.

Iranbol nem kaptunk semmit, viszont minden no kapott parfumot. Versace, Chanel, Marc Jacobs, Dior, ilyenek. Nekem Marc Jacobs jutott, es IMADOM. Nagyon kellemes illat volt, jo valasztas. A het tobbi resze egyebkent elegge esemenytelenul telt el, mindenki dolgozott es probaltuk kijavitani a hibakat, amiket nem is mi csinaltunk, hanem meg az elozo dolgozok is akar. Visszaasni 2014-be es eloteremteni a penzt eleg nehez dolog... Valahogy aztan csak megoldjuk.

Csutortokon el is mentunk iszogatni. Eredetileg etterembe kellett volna mennunk, de Hamid nem jott es nem akartunk az o szamlajara enni nelkule, szoval vegul csak egy pubba mentunk. En 9 utan hazamentem, atjott Michael is, mert penteken munka utan egybol indultam Parizsba a baratnoimmel.

A Victoria Coach Stationrol indultunk, vittem magammal a nagy salam is, gondolva, hogy a buszon nagyon hideg lesz. (Eddig irtam meg az irodában, viszont két hónappal később, otthon fejezem be).

Igazam volt egyébként, a buszon nagyon hideg volt és nagyon kényelmetlen volt az egész, szerencsére mégis sikerült aludni valamennyit, és nem voltam teljesen kifacsarva, mikor megérkeztünk. Egyébként még sötét volt, mikor megállt a buszunk Párizsban. Sikerült megtalálnunk a helyet, ahol lakunk, egyébként air'bnb-s szállásunk volt, közel a Diadalívhez, szinte semmi pénzért. Mikor megtaláltuk az épületet, aludtunk pár órát a folyosón az előcsarnokban, majd korgó gyomorral elindultunk felfedezni a környékbeli Párizst. Marival megnéztük a Diadalívet és a távolból láttuk az Eiffel tornyot is - ami neki kicsit csalódás volt, de én igazán örültem neki. A napfelkelte valami fenséges volt! Később visszamentünk Eviért, és együtt felfedeztük a közeli piacot. Minden friss volt és fantasztikusan nézett ki, és a sztereotípiáktól eltérően az emberek is nagyon kedvesek voltak - bár nem akartak/tudtak angolul. 

A lakás egyébként csodálatos kis kégli, egy előszoba, WC, nappali, főzőfülke, hálószoba és fürdőszoba volt az egész, csodás kilátásra a párizsi tetőkre, és mikor kinyitottuk az ablakot, akkor érződött a frissen sült croassaint illata. Idilli volt az egész. 

Elkészültünk és végül elindultunk RENDESEN körbejárni Párizst. Elmentünk a Diadalívhez együtt is, onnan mindenféle kicsi utcácskákon keresztül kiértünk egy térre, ahonnan csodálatos kilátás nyílt az Eiffel toronyra. Onnan lesétáltunk és átmentünk a tér teljesen másik felére, közben millió és millió képet készítettünk. Végül mindenféle nevezetesség mellett elértünk a Louvre-ig, ami tényleg csodálatos nézett ki kívülről is. Megnéztük a szerelmesek hídját vagy mit, majd elmentünk egészen a Notre Dame-ig. Az a templom valami csodálatos!! Egyszerűen nehéz elhinni, hogy mit alkottak ott, annyira mesés az egész épület és olyan hangulata van az egész helynek, amit nehéz leírni. Végül metróra pattantunk és felmentünk a Montmarte-hoz. Gyors vacsi, majd felmásztunk az emlékműhöz/templomhoz, amit ha jól tudom, az elesett katonák tiszteletére emeltek. Itt már csak az esti fényében láttuk Párizst, majd innentől jóóóóóó hosszú séta után át a Moulin Rouge piroslámpás részén lejárva a lábunk hazaértünk olyan hajnali 1 körül. 

Másnap egy gyors reggeli után megint útnak indultunk, és mivel már láttuk a főbb nevezetességeket, így több időt tudtunk szánni pl. a Louvre megtekintésére. 25 év alatt ingyenes (!) csakúgy, mint sok más nevezetesség Párizsban. Egyébként belülről is annyira csodás, mint amennyire kívülről, hihetetlen, hogy milyen műalkotásokat hordtak össze a világ minden tájáról és korából. Természetesen a Mona Lisa előtt volt a legnagyobb tömeg. Mivel nem kellett belépőt vennem, így helyette megleptem magam egy könyvvel, amiben a Louvre híresebb alkotásai vannak. Tetszik, szeretem. Később egy szép kis füves téren uzsonnáztunk, majd megnéztük a Bastille emlékművet (haha..) és a többiek kiutaztak Versailles-ba, én meg visszamentem a lakásba, lévén hogy fejfájásom/hányingerem volt. Otthon letusoltam, pihengettem, majd felöltöztem és vártam őket az Eiffel torony alatt. Néztem az embereket, a fényeket, és ahogy lemegy a nap - majd végre megérkeztek a nők is, kicsit problémás volt a visszaútjuk. Végül felmentünk az Eiffel toronyra, lépcsővel ameddig lehetett - majd mivel elmúlt 11 óra, sikeresen lekéstük azt, hogy felmehessünk a legtetejére. Amúgy is éjszaka volt már, semmivel nem láttunk volna többet, mint ahol voltunk vagy előző este a templom előtti térről. Azért sajnálom.

Végül én hazamentem, többiek még elmentek vacsorázni és megnézni valami szabadságszobrot. Bepakoltam a táskámba, majd aludtam.. Utolsó estém Párizsban. 

Reggel elmentem a közeli kis pékségbe, kávét ittam és croassaint ettem meg valami pisztáciás csigát (na nem igazi csigát, ami itt nem is lett volna annyira furcsa, hanem csak a kakaós csiga pisztáciás változatát). Jöttek a többiek is miután bevásároltak a boltban, majd elmentünk a buszra, és 9 órányi utazgatás után vissza is értünk a csodálatos és esős Londonba. (azt tudni kell, hogy Párizsban 30 fok volt - egész nyáron nem volt ennyire meleg Londonban! Annyira élveztük mind :) ).