A hinduizmus az egyik legrégebbi vallás, ami a kezdetektől fogva folyamatosan változik. A kereszténység és az iszlám után a harmadik legnagyobb vallás, kb. 1 milliárd ember vallja magát hindunak.
Mivel több évezredes hitrendszerről van szó és kb. 330 millió istent tisztelnek elvileg (csak az istenek felsorolása megtöltene pár Bibliát és Koránt, az tuti), így igen összetettnek tűnhet első hallásra és látásra, viszont megpróbálom leírni röviden, hogy kb mi is a lényege. Rengeteg hindu iskola található, van köztük monista (csak egy dolog létezik), panteista (isten azonos a világgal), panenteista (a világ isten része) és teista is (egy isten van és az nem egyenlő a teremtett világgal). Egyébként csak azok tekinthetők hindunak, akik szent iratnak tekintik a Védákat.
A 330 millió isten közül egy főistent lehet kiemelni, ez pedig Brahma, aki az Igazság és a Valóság, nincs meghatározott formája és határa, ő maga az univerzum, és minden ami benne található. Brahma három különböző formában létezik:
- Brahma: a teremtő. Mivel a védák szerint a világ ciklikusan létezik, így folyamatosan újra kell teremteni mindent időről-időre.
- Visnu: a megtartó. Ő az, aki fenntartja a világ és az univerzum rendjét, hogy minden úgy működjön, ahogy annak működnie kell. Sokféle formában tisztelik, ő az isteni lényeg, amely átjárja az univerzumot. Két nagyon ismert "avatárja" van, ezek pedig Ráma és Krisna.
Egyébként a "Hare Rama, hare Krishna" mantrát ajánlom mindenkinek, elvileg az éneklésével megnyugszik az ember és sokkal jobb kedve lesz.
- Siva: a romboló. Időről-időre lerombolja az egész teremtett világot, hogy az újjászülessen Brahma által.
Egyébként egyik indiai hindu barátom így magyarázta el, hogy könnyebben meg lehessen jegyezni: GOD tehát G mint generator, vagyis teremtő, Brahma. O, mint operator, vagyis "kezelő", Visnu. És D, mint destroyer, vagyis romboló, Siva. Sokáig nem értettem, hogy hogy imádhatnak az emberek valakit, aki rombol. Aki öl, pusztít. Végül megmagyarázta, hogy a hinduk mind hisznek a reinkarnációban, vagyis az ujjászületésben. Ahhoz pedig, hogy ujjá tudjanak születni, először meg kell halni. A halál így nem egy szomorú dolog, hanem az élet szerves velejárója, csak így tudnak fejlődni, jobbá válni. Ráadásul Siva azokat a dolgokat is elpusztítja, amelyek nem tiszták és amelyek hátráltatják az embert attól, hogy megvilágosodjanak. Ahhoz, hogy valami jobbá váljon, szükséges, hogy az előző formájában ne létezzen többé.
- Ganésa: Siva és Parvati első gyermeke. Könnyű megismerni, ugyanis ezt az istent ábrázolják elefánt-fejjel. Ez pedig azért van (és egyébként ezt ne higyjétek el nekem 100%-ban, én is úgy hallottam a story-t, nem néztem utána), mert Parvati, tehát Ganésa anyja megkérte, hogy álljon őrt, amíg ő fürdik, ne engedjen be SENKIT. Ganésa pedig ezt komolyan vette, hogy a senki alatt valóban mindenkit kell érteni, tehát amikor édesapja, Siva (a romboló, csak mondom) be szeretett volna menni megnézni a feleségét, Parvatit, Ganésa nem engedte. Végül odáig fajult a veszekedés, hogy Siva haragjában levágta a fia fejét. Mire Parvati elkezdte kérlelni, hogy valahogy azért hozza már vissza az életbe, hiszen ő csak engedelmes, jó fiú volt, aki mindenáron hallgatott a saját anyjára. Végül egy elefánt fejét kapta vissza Ganésa és Siva feltámasztotta. Parvati nyilván nem volt megelégedve ezzel, hiszen az előzőleg nagyon jóképű fiúnak azért csak elefántfeje volt, így Siva, hogy kárpótolja, megígérte, hogy mindig ő lesz az első. Ezért is található meg minden bejáratnál a képe vagy a szobra. És egyébként ő az "akadályok elmozdítója". Igen fontos istenség, ugyanis az akadályok elhárítása szükségszerű, hogy valaki elérje a "samadhi-t".
- Szaraszváti: a tudás, a bölcsesség, a zene és a beszéd istennője, Brahma házastársa. Ajánlott imádkozni hozzá vizsgák stb. előtt.
- Laksmi: a szerencse, a gazdagság és a jólét istennője, Visnu házastársa több életen át, ugyanis ő is mindig újjászületik akkor, amikor Visnu megtestesül.
- Durga vagy Parvati: Siva felesége, és egyébként hasonlít férjéhez: ő is pusztít, viszont rendkívül szereti és odaadó azokhoz, akik imádkoznak hozzá, a természet örök körforgását testesíti meg. India pár helyén akkora tiszteletet élvez, hogy még a férjét, Sivát is háttérbe szorítja, ugyanis ő testesíti meg a teljes őserőt (sakti), aki tánc közben pusztítja el a világot.
- Hanumán: nem isten, viszont az istenek segítője, akinek megtestesülése még mindig a földön van és segíti azokat, akiknek szükségük van rá. Majomként ábrázolják, könnyű megismerni, csakúgy, mint Ganésát. Egyébként elvileg Hampiban született, de erről majd bővebben, amikor erről a csodálatos helyről lesz szó.
- Agni: tűzisten és a délkelet megtestesítője. A hindu tűz-rituálék fontos alakja, ugyanis ő jelenik meg a pap személyében, aki a szertartást végzi, a tűz és a feláldozott dolgok képében és ő a tanúja is ezeknek a felajánlásoknak.
Éééééés: személyes kedvencem, ugyanis valamilyen oknál fogva nehézséget okozott indiában az "Ági" kiejtése, így miután megmondtam nekik, hogy akkor maradjunk az Ágnesnél, elkezdtek Agninak hívni. Fair enough! Nekem meg semmi kifogásom nem volt az ellen, hogyha egy istennő nevét kell használnom. Egyébként "agni" tüzet jelent hindiül.
A többi 330 millió istent viszont nem fogom felsorolni, van egy tök jó és hosszú wikipedia cikk ezekről a dolgokról, akiket jobban érdekel a téma, simán utánaolvashatnak.
Mivel a hinduk szerint Brahma mindenben jelen van, az egyet jelent azzal is, hogy minden ember isten, minden, ami Brahman kívül létező dolog illúzió, akadály, amit le kell győzni (ezért kell imádkozni Ganésához). A hívők célja, hogy eggyé váljanak Brahmannal, vagyis hogy felismerjék, hogy a világon minden és mindenki egy, és addig reinkarnálódnak újra és újra, amíg ez meg nem történik.
Hisznek még a karmában is, ami nem az eleve elrendeltséget jelenti, hanem az ok-okozati összefüggést. Bármit cselekszünk, annak következménye lesz, a világon semmi nem marad következmények nélkül. A Bhagavad-gíta a karma önálló törvényeknek engedelmeskedik, és nem a mi tisztünk eldönteni, hogy valami jó vagy rossz-e, hiszen valami, ami az adott pillanatban jó dolognak tűnhet, a későbbiekben kiderülhet, hogy nagyon is negatív dologról van szó. Ilyenkor mindig eszembe jut a következő vicc:
Egy ember meglátja, hogy egy kisfiú a vasúti síneken játszik önfeledten, és nem érzékeli a közelgő vonatot, teljesen kizárja a külvilágot. Mire emberünk elkezd rohanni, életét kockáztatva felkapja a kisfiút és az utolsó pillanatban elrántja a mozdony előtt, aki az ijedtségtől először megszólalni sem tud, majd elkezd sírni. A hős nyugtatgatja, csitítja és mikor más csitult a sírás, megkérdezi:
- Hogy hívnak fiam?
- Adolf... Adolf Hitler.
Namármost a vicc nem teljesen pontos, viszont érzékelteti azt, hogy nem a mi tisztünk eldönteni, hogy valami jó-e vagy rossz-e, a sorsát senki sem kerülheti el és tiszta pillangóhatás az egész. Egyébként ez nem csak az aktuális életünkre van kihatással, hanem a következőkre is, és az előző életeink kihatással vannak a mostanira.
Volt egy nagyon jó beszélgetésünk filozófián a jógasuliban erről, mert feljött az, hogy mégis hogyan lehetséges az, hogy hisznek az asztrológiában (mellyel megmondható, hogy kire-milyen sors vár, stb.) illetve ott van a szülők, a környezet és minden más is, amelyek segítségével az ember természete és sorsa eléggé meghatározott. Hogyan lehetséges akkor az, hogy minden szabad választás kérdése és csak rajtunk múlik?
Mire Swami Ji csak annyit mondott, hogy elfelejtjük, hogy MI választottuk a szüleinket és MI vagyunk felelősek a mostani életünkért is, ugyanis a karmánkért csak és kizárólag MI felelünk és mi tehetünk azért, hogy ez jobbá vagy rosszabbá válik a következő életünkben. Az előző életünkben cselekedett dolgokért szintén mi vagyunk a felelősek, és nem mások, és rengeteg mindent az előző életben elkövetett dolgok a felelősek.
A hinduk a lelket (atman) halhatatlannák tartják, egyébként a karmának nem lenne ekkora jelentősége. Úgy gondolják, hogy mint ahogy a kisbaba sem hasonlít a 80 éves idős emberre, mégis tudjuk, hogy ugyanarról a személyről van szó, úgy igaz az is, hogy attól még hogy valaki másik testben születik újjá, a lélek ugyanaz marad. A cél, hogy a "darma", vagyis az erkölcsi törvények, megfelelő magatartás és kötelességek betartásával végül elérjék a "moksát", vagyis felszabaduljanak az élet-halál körforgásából.
A következő pár poszt kicsit érdekesebb lesz, tervezek írni kajáról, ünnepekről, jógáról, a jógasuliról meg ilyesmi... de meglátjuk :)
---
És még mindig, instán tudjátok legjobban követni, hogy éppen hol járok. @agnesbenak
Forrás:
- Hinduism for dummies cheat sheet
- Mi a hinduizmus és miben hisznek a hinduk?
- Wikipedia: A Hinduizmus (szakdogában erre ne hivatkozzatok... SOHA!)
