Marci barátom már előzőleg bejelentkezett, hogy kivenne nálam egy szabad helyet, ha lehetséges. Természetesen lehetséges és ajánlatos azoknak, akik Londonban járnak és a barátomnak tekinthetem őket. Vártam már, hogy valaki meglátogasson, annak meg örülök is, hogy Marci jött, ugyanis vele Izmirt és Isztambult jártuk körbe kb. két éve és remek volt.

Szóval hétfő reggel még munka előtt elmentem edzeni, majd egyből rmunka után mentem megnézni Timi barátnőmet a Paulban, hogy szerezzek valami kaját és rohantam haza, hogy csináljak valami tápot a Marci gyereknek, mert feltételeztem, hogy éhes lesz, a szendvicsek meg a sütik másnapra kellettek, hogy legyen mit ennie a munkán. Olyan 11 és éjfél között meg is érkezett, én örültem is neki, de a spagettiból nem lett semmi, helyette kapott egy szendót meg egy sütit, beszélgettünk kicsit és mentünk is aludni.

Másnap jó volt valakivel reggelizni, megpróbálta a finom zabkásámat, amit minden hétköznap eszek munka előtt. A meló is egyre jobb és érdekesebb, Sylvievel nagyon jól tudunk együtt dolgozni, tényleg élvezetes így bejárni dolgozni és a főnök is elégedett velünk. Este rohantam haza, mert feltételeztem, hogy Marci hamarosan itthon lesz. Hát, nem... ugyanis a drága elnézte a buszokat és így rossz járműre szállt fel vagy mi, de egy gyors spagettizés után mehettünk is tovább Kingstonba. Bemutattam Timinek és Beninek, mászkáltunk egy kicsit a központban, majd beülve egy pubba megittünk egy-egy italt. Timivel cydereztünk, a pasik meg söröztek. Marci nem volt megelégedve az angol sörökkel, de így is nagyon jó este volt.

Szerdára munka után központi városnézést terveztünk - South Kensingtonban találkoztunk, körbenéztünk ott is olyan 5 perc alatt, megmutattam neki a Bartók Béla szobrot, majd felpattanva a 14-es buszra, elmentünk a Hyde Park Cornerig, bementünk a parkba, elmászkáltunk erre-arra, majd elindultunk a Buckingham palota felé. A James parkon keresztül elmentünk a parlamentig és a Westminster Abbey-ig, végigsétáltunk a Temze mellett egészen a Towerig, közben ettünk fish&chipset és gyönyörködtünk a kilátásban. Fenséges volt az egész! Közben jókat röhögtem Marci beszólásain, és azon, hogy követelte, hogy mutassak valami helyet, ahol vehetünk valami tápot. Azt is mondta, hogy onnan lehet tudni, hogy ki a külföldi és ki angol, hogy hogyan próbálja meg kikerülni az embert. Nekem ez eszembe sem jutott. Bementünk egy kertheylségbe, ahol koncertek szoktak lenni és az egésznak olyan mini-fesztivál hangulata volt. Végre-valahára elmásztunk a Towerig, amit Marci meg szeretett volna nézni, végül csalódottan kijelentette, hogy a fények miatt béna és hogy nappal tuti szebb. Mondjuk ezzel mélyen egyetértek, a lila megvilágítás nem passzol egy ilyen építményhez. Két óra buszozás és megerőltető utazás után végre-valahára hazaértünk olyan éjfél felé. Hosszú nap volt, nem volt problémám az elalvással, a felkeléssel másnap viszont annál inkább.

Csütörtökre is volt ám programunk, elmentünk megnézni Richmondot és közben vacsihelyként beiktattunk egy Nando's-os programot is. Kellemes este volt, meleg volt az idő is, és Richmond szerintem eszméletlenül hangulatos és szép, jó volt egy kis időt eltölteni ott. Angival is megismerkedett (bár lehet adán már egyszer találkoztak), és itthon megittunk megint egy-egy italt, én cydert eper és uborka (!!) ízesítéssel, ő meg sörözött Jasonnel és az apukájával - és mint másnap kiderült, egészen hajnali fél háromig beszélgettek. Én 11 körül leléptem aludni, mert az energiaszintem picit lecsökkent.

Másnap reggel elköszöntem Marcitól, mert ő aznap utazott Oxfordba megnézni az angliai barátait és szombaton már utazott is haza. Sajnáltam, hogy elmegy, jó volt, hogy itt volt kicsit, bár azt még inkább sajnáltam, hogy nem jutott idő arra, hogy bemutassam Michaelnek. Munka után elmentünk iszogatni a munkatársaimmal, nagyon jó volt megintcsak, majd találkoztam az ausztrálommal. Mondta, hogy mostanában szomorúnak tűnök, ami nem is igaz, mert pénteken éppen nem volt semmi bajom a hasfájáson kívül... Bár másnap sikeresen összevesztünk egy félreértés miatt, a majdnem 6 hónap alatt először. Én meg pukkadásból mondtam neki, hogy este ne is jöjjön át - amit ahogy kijelentettem, megbántam, de azért mégsem mondhattam neki, hogy nademégis.. szóval csak másnap találkoztunk és minden rendben is volt már. Ettünk együtt, voltunk bevásárolni és filmeztünk is, tényleg kellemes és lustálkodós vasárnap volt.