megelek

Lord Mayor's Show and Fireworks

2014. november 12. 11:43 - megelek

Péntek este miután Timmel beszélgettünk (főleg ő beszélt, bármilyen meglepő) letusoltam és bevackoltam az ágyikómba. Most megint felhő, köszönhetően a kék-fehér ágyneműnek, amit imádok. Szombaton úgy volt, hogy Evivel és Évivel megyünk Thorpe Parkba (egy hatalmas vidámpark), de későn esett le mindenkinek, hogy mennyire drága, messze is van és az időjáráselőrejelzés sem volt a legjobb.. és így otthonmaradtunk. Szegény Évi elkészült, mire látta az üzeneteinket, amit Evivel beszéltünk, mert mi voltunk annyira idióták, hogy neten tárgyaltuk meg, mint minden mást és nem írtunk neki egy sms-t vagy hívtuk fel. 
Éppen ezért már 9 előtt jóval fent voltam, ahelyett hogy kialudtam volna magam. Reggelire szokás szerint zabkását ettem gyümölcsökkel és fahéjjal, de most Valentina is ott volt mikor készítettem és mondta, hogy ő jobban szereti, ha beledobálja az éppen majdnem kész kásába a gyümiket és még főzi azokat is egy minimálisat. Majd legközelebb tuti kipróbálom. Kayannak, annak ellenére, hogy szabad napom van, én csináltam a reggelit és ezen egy kicsit össze is kaptunk vele, mert elég speckó elvárásai voltak a reggelivel kapcsolatban, én meg nem engedtem, hogy wrap-et egyen, hanem kapott egy sima szenyát.
Később elmentem Mari felé, hogy együtt menjünk központba nézni valami felvonulást és a tüzijátékot. (http://www.timeout.com/london/festivals/lord-mayors-show-and-fireworks)
Az új kabátom és csizmám remek vétel volt, kényelmesek, melegek és nem áznak át annyira, amennyire vártam. A kabát kb egyáltalán nem, a csizma meg nagyon minimálisan csak.. szóval lehet be kellene fektetnem egy rövidszárú gumicsizmába vagy egy bakancsba (is). A felvonulás érdekes volt, mi mondjuk csak a végére értünk oda inkább. Utána egy csomót sétáltunk, elmentünk a Towerig, ahol hihetetlenül nagy tömeg volt, mert ez a hétvége az utolsó, hogy még kint vannak a pipacsok (emlékezve az I.VH áldozataira, majdnem minden járókelőn van egy kis piros pipacsos kitűző). Most nem bírtam ki, ettünk Évivel ilyen karamellizált földimogyorót, amit ott készítenek az utcán. Nagyon finom volt, még langyos.. de eszméletlenül édes. Egyszer viszont tuti megérte kipróbálni. A tüzijáték valami fantasztikus volt, eltekintve attól, hogy nem kicsit áztunk át (én még szerencsés voltam), de mindenki haja, ruhája tiszta víz volt, szóval az esőben sétálva felszálltunk egy buszra és elmentünk Waterloo-ig, hogy együnk a Wasabiban valami finom kínai kaját. Én csirke teriyakit ettem, mert nem mertem megpróbálni az édes chilli szószosat, amit Mariék rendeltek - jobb is, nekem túl-túl csípős lett volna, de ez a teriyaki... úgy volt jó, ahogy volt, már ezer éve ettem volna. A vonatot vissza jópárszor lekéstem, de egyáltalán nem bántam, mert nagyon jót beszélgettünk a csajokkal. Itthon pedig vééégre egy jó meleg tus és ágyikó. Semmi buli, csak pihenés.

Vasárnapra semmilyen programom nem volt, túrázni nem volt kedvem menni,habár a múltkor nagyon kellemes társaság verődött össze. Ehelyett inkább hajatmostam, utána Kayan megfésült (kis cuki!) és elmentem Valentinával, Tim anyukájával (akit a gyerekek "Dadidzsúnnak" hívnak, ami nagymamát jelent. Asszem. Fogalmam sincs, hogy kell írni) és a két gyerekkel sétálni a Richmond Parkba. Kayan hihetetlenül morcos volt, végigveszekedte az utat, még Valentina is elég szépen ki volt akadva rá, pedig nem szokott nagyon fegyelmezni. Az idő fantasztikus volt, gyönyörűen sütött a nap és tele volt a park emberekkel. Visszafelé sietnünk kellett, mert Tamarának órája volt megint, szóval szaladtunk a gyerekekkel. Mint kiderült, Tamarának lesz futóversenye vagy valami hasonló, ahol egy mérföldet kell majd futniuk. Kíváncsi vagyok, hogy fogja bírni, majd elvileg megyünk együtt edzeni, de gondolom ez is hasonló lesz, mint ahogy együtt jógázunk. Szóval tervben mindig, amikor meg csinálni kellene, lesz valamilyen kifogása. Szerencsére a Kingstonian most a szokásos helyén volt, nem mint múlt vasárnap. Vettem is két fantasztikus ízű fagyit!
Vacsira steak volt, borjú ráadásul. A gyerekek nem akarták megkóstolni, mert ők nem esznek bocit. Én megettem, de mondjuk annyira nem vagyok oda ezért a fajta húsért. Bár lefényképeztem volna az arcukat, mikor mondtam, hogy még lóhúst is ettem! Szerintem akkor kevésbé lettek volna sokkolva, ha azt mondom, hogy embert öltem. Este Tamara bejött a szobámba jóbarátokat nézni (aminek szerintem előbb lett vége, mint ahogy ő megszületett, de szereti), őt követte Kayan, aki csak itt játszott, majd Valentina, aki a gyerekeket jött összegyűjteni lefekvéshez, de itt ragadt az epizód befejezéséig, én meg bent jógáztam, szóval a miniszobám tele volt emberekkel, de valahogy nem bántam.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://megelek.blog.hu/api/trackback/id/tr656879527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása